Életem egyik talán legszomorúbb napja volt 2007.márc.27
Az nap hagyott itt minket a nagymamám...nem lehet leírni szavakkal a fájdalmat amit itt hagyott. Hosszan tartó, méltósággal viselt, súlyos betegeskedés után hagyta itt ezt a kegyetlen világot...mellrák... Évekig küzdött ellene, de sajnos nem tudtuk elkerülni a legrosszabbat. Én akkor kórházban voltam térd műtétre várva. Nagyon nehéz volt. Elnapolták a műtétemet miatta és "csak" másnap műtöttek. Másnap, március 28-án a műtőasztalaon az járt a fejemben, hogy miért pont velünk történt ez. Persze rengetek már család is ezt éli át, de hát akkor én voltam benne és én szenvedtem. A temetési napról már nem is beszélek, rettenetes volt. Előző nap vették ki a varratokat, menni nem tudtam...tolókocsiba ülve hallgattam végig a mamám temetését...rettenetes volt.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése